székely egyházközség, 1571-1654: egyházmegtartó szervezet a Székelyföldön. - Sajátos székely jogalkotás, melynek létrejöttét a reformáció nem befolyásolta, szervezetként a székely közbirtokossággal, mint patrónussal függött össze. A reformáció térhódítása idején (az egyházkormányzat hiánya dacára) a ~ biztosította a katolicizmus helyi megmaradását. A ~ önkormányzatában a község minden nagykorú ffi tagja az Egyh. ügyét lelke ügyének tartva megtette a tőle telhetőt a hit fönmaradása s az erkölcsi rend épsége érdekében. - Minden ~nek legfőbb kormányzó és törv-hozó testülete a megyegyűlés, elnöke a plnos v. megyebíró. Közigazg., büntető és fegyelmi hatósága a megyeszék (tagjai: megyebírák, egyházfiak, elnöke a főmegyebíró, akiket a megyegyűlés választott), mely 12 Ft-nál nagyobb büntetést nem szabhatott ki. Határozatai ellen föllebbezhettek a „közönséges teljes megye ülésére”. Legfontosabb hatásköre: a vagyoni ügyek intézése a plnos meghallgatásával, a hívek erkölcsi felügyelete és fegyelmezése. Ők kötötték a ~ jogügyleteit, de a tp. vagyonát nem idegeníthették el. A pap fölött nem volt fegyelmi hatalmuk, vizitációk alkalmával, a vikárius és a főesp. ítélethozatalánál a székek r.k. főmagisztrátusai is jelen voltak. Zálogolási joggal gondoskodtak a pap s a deák bérének beszedéséről és átadásáról (ebben a polg. hatóság is részt vett). A papot, a mestert, tanítót a megyegyűlés választotta, a reformáció után fölfogadta (egyszer s mindenkorra v. meghatározott időre), eltartásáról a →kepe útján gondoskodott. A megye végezte az egyh. épületek, lakok, isk-k fönntartását, a javadalmi vagyon kezelését. A tp-vagyont a plnos meghallgatásával önállóan kezelték, de számadással tartoztak. A plnos a lelki hatalmon kívül a fegyelmi hatalmat is az egyhjog szerint gyakorolta, de a megye széke is önállóan fegyelmezett és büntetett. 88

Bochkor 1911:178. - Endes 1935:244.